A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak. Jellemzően a szívben (koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívelégtelenség), az agyban (átmeneti agyi keringési zavar, szélütés, stroke), a perifériás érrendszerben (érszűkületek) és a vesében (krónikus vesebetegség, veseelégtelenség) okoznak károsodást.

Kialakulásukban számos tényező játszik szerepet. Rizikófaktoraik között vannak, melyek befolyásolhatóak (a dohányzás, a stressz, az alkoholizmus, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy elhízás), és van, amelynek hatása mindössze csökkenthető (magas vérnyomás, diabétesz, zsíranyagcsere betegség), illetve van, ami nem befolyásolható (életkor, a nem és az örökletes tényezők). A magas koleszterinszint bizonyítottan a szív- és érrendszeri megbetegedések fő rizikófaktora. Ez a tényező az egyik leginkább befolyásolható a kockázati tényezők közül.

Tudta-e, hogy

• a koleszterin nagy részét szervezetünk maga termeli?

• hogy a szervezet a koleszterint D-vitamin szintetizálásához is felhasználja napfény jelenlétében?

Koleszterin és zsírsavak

A koleszterin egy viaszhoz hasonló anyag, úgynevezett szteránvázas vegyület, mely a lipidek csoportjába tartozik. A szervezetünkben található koleszterin nagy részét a májunk termeli. Testünk számára nélkülözhetetlen anyag, mely a sejtmembránok folyékonyságát, fluiditását biztosítja, továbbá részt vesz az epesavak, illetve különböző hormonok szintézisében, különleges szerepe van az agysejtek, idegsejtek képződésében. Két fő típusa van: kis sűrűségű lipoprotein-koleszterin, LDL-koleszterin, amit gyakran ‘rossz’ koleszterinnek is neveznek, szállítja a koleszterint a test sejtjeihez. Habár a koleszterint természetes körülmények között a szervezet termeli, sok ember vérének túl magas az LDL-koleszterin szintje, amelyet az étrend is befolyásolhat.

Másik típus a nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin (HDL-C). A HDL-koleszterin vagy ‘jó’ koleszterin, összegyűjti a sejtekből a koleszterint és visszaszállítja a májba. Ha sok a HDL-koleszterin, az azt jelenti, hogy kevésbé valószínű a zsírlerakódások képződése az artériákban. A fizikailag aktív életmód és az egészségesebb összetételű zsírok fogyasztása segíthet növelni a HDL-koleszterin szintjét.

Különböző tényezők befolyásolják a vér koleszterinszintjét. Vannak olyan nyersanyagok, melyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak koleszterint, ilyen például a tojássárgája, belsőségek.

Élelmi koleszterinből naponta legfeljebb 300 mg az ajánlott mennyiség, azonban szív- és érrendszeri megbetegedés esetén a megengedett határérték 200 mg.

A koleszterinszintet a legtöbb esetben a telített zsírsavak túlzott bevitele emeli, ezek koleszterinszint-növelő hatása mintegy kétszerese az élelmi koleszterinének.

A telített zsírsavak jellemzően az állati eredetű élelmiszerekben találhatóak, mint a zsírosabb húsrészek, halak, felvágottak, belsőségek, tojás, tej, tejtermékek, vaj, szalonna, illetve az ezen alapanyagok felhasználásával készült ételekben, mint például a vajas kekszek, sütemények, szószok, krémek, pástétomok. A növényi olajokra jellemző zsírsavösszetételtől eltérően nagyobb mennyiségben találunk telített zsírokat a kókusz- és pálmaolajban is.

A zsírok másik típusa, mely szintén kedvezőtlen hatással van az LDL- és a HDL- koleszterin szintre - előbbit növelik, utóbbit csökkentik - az ún. transz-zsírsavak. Olyan élelmiszerekben találhatók, melyek részlegesen hidrogénezett növényi zsírokat tartalmaznak. Ilyenek lehetnek például a töltött kekszek, sütemények, pattogatott kukorica, müzli szeletek.

Napi 2 energiaszázaléknak megfelelő transz-zsírsav bevitel, már 23%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A zsírok harmadik típusába tartozó telítetlen zsírsavak inkább kedvező hatásúak az LDL-koleszterin szintre.

Mit együnk?

Ebben a kérdésben segít eligazodni a Valeomed dietetikai csapata:

Hartmann Gabriella MSC – dietetikus, táplálkozástudományi szakember

Bognár Erika – dietetikus

(Forrás: http://www.mdosz.hu/pdf/ta_2014_10_sziv-errendszer_vedelme.pdf)