Dr. Vida Zsuzsanna vagyok, Vácon születtem, 1964. április másodikán. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán diplomáztam 1989-ben. Ezt követően 11 évet dolgoztam a Péterfy Sándor utcai Kórház Neurológiai Osztályán, neurológus szakvizsgát tettem 1989-ben. 2003-ban lehetőségem volt, a Budai Tisztikórházban működő Alváslaboratórium munkájába bekapcsolódni, és érdeklődésem egyre inkább az ideggyógyászat eme speciális területe, az alvásmedicina (szomnológia) felé irányult. 2010-ben megszereztem a szomnológusi szakképesítést az akkor már Pesten, az Állami Egészségügyi Központban működő alváslabor munkatársaként. 

dr-vida-zsuzsa2011 júniusa óta a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet alváslaboratóriumában dolgozom. 2012-től 2018-ig az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Neurológiai Osztályán dolgoztam, 2018 óta pedig a tatabányai Szent Borbála Kórház Neurológiai Osztályának Alvásambulanciáját vezetem.

PhD munkám témája is a szomnológiához kapcsolódik: a hivatásos és missziós feladatokra jelentkező katonák alvászavarait és ezek lehetséges szűrési módszereit vizsgálom a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskoláján (témavezető: Prof.  Bolgár Judit)

Az alváslaboratóriumban folyó ambuláns ellátás során a betegek panaszai alapján kerül sor a szükséges vizsgálatok (éjszakai szűrővizsgálat, kiterjesztett alvásvizsgálat, nappali aluszékonysági vizsgálat) megtervezésére.  

Az alvászavarral jelentkező beteg panaszainak hátterében állhat ún. primer alvásbetegség, melyeknek legfontosabb csoportjai az alvásfüggő légzészavarok, alvásfüggő mozgászavarok, narkolepszia. Az álmatlanság vagy fokozott napközbeni aluszékonyság fennállása esetén a beteg panaszainak speciális szempontból történő értékelése, alvásnapló vezetése, illetve különböző kérdőívek nyújtanak segítséget a diagnózis felállításában. Elsősorban az alvásfüggő légzészavarok esetében szükséges az alvás alatt a kardiorespiratorikus monitorozás, ami a betegek által hazavihető műszerrel (pulseoxymeter, poligráf) kivitelezhető.

Egyre többet tudunk az alvásbetegségek káros következményeiről. A tartósan fennálló, hangos, sőt szaggatott horkolás mögött nagy valószínűséggel megbújhat az alvási apnoé, azaz az alvás közben a garat elzáródása miatt kialakuló légzésszünet, aminek elsődleges hatásaként a szervezetünk oxigénellátása jelentősen csökken. Ennek több éven tartó fennállása szív- és agyi érrendszeri betegségeket okozhat, mint például a kezelhetetlen magas vérnyomás, a pitvar-fibrilláció, szívinfarktus, és a stroke. De ezeken túl anyagcserezavart is, például cukorbetegséget, jelentős mértékű elhízást okozhat, amelyek a megfelelő terápia beállításával megelőzhetők! 

A nem megfelelő minőségű alvás másik következménye az akaratunk ellenére történő akár csak pillanatokig tartó elalvás, mely súlyos balesetek lehetőségét rejti magába (elalvásos közlekedési balesetekre). Napközbeni álmosságot számtalan alvásbetegség okozhat, például alvásfüggő légzészavar, nyugtalan láb szindróma vagy narkolepszia.

Mindezen betegségek kivizsgálása és kezelése történik az alváslaboratóriumban, ideális esetben szoros együttműködésben más szakterületekkel (elsősorban belgyógyászat, fül-orr-gégészet, kardiológia, neurológiai, pszichiátria, pulmonológia).

Az alábbi panaszok esetén mindenképpen javasolt alvásszakértőhöz fordulni:

  • álmatlanság
  • alvás utáni fáradtság
  • horkolás
  • nyugtalan láb szindróma
  • rémálmok
  • fejfájás